Untitled Document

Alap�tv�nyaink

A SZ�CHENYI ALMA MATER SOPRON ALAP�TV�NY
Az alap�tv�ny ad�sz�ma: 19111304-1-08

N�gy �vtizeddel ezel�tt Walter Dezs�, Varga Jen�, Szalay Ferenc, Pannonhalmi Mikl�s �s m�g harminc�t tizen�ves fiatalember �ppen olyan di�kja volt a soproni Sz�chenyi Istv�n Gimn�ziumnak, mint amilyen di�kja ma a jelenlegi �tsz�z tanul�. Adtak gondot tan�raiknak haszontalans�gukkal, lustas�gukkal, de adtak �r�met is j�ra val� igyekezet�kkel, sz�fogad�sukkal, okoss�gukkal. Ahogy teltek az �vek, �k is feln�ttek, �s b�r m�rn�k�k, gazd�lkod�k, v�llalkoz�k lettek, nem szak�tott�k meg kapcsolatukat volt k�z�piskol�jukkal. Ragaszkod�suk kedves jelek�nt 1990-ben, Walter Dezs� kezdem�nyez�s�vel, saj�t p�nz�kb�l l�trehozt�k a SZ�CHENYI ALMA MATER SOPRON ALAP�TV�NY-t.

Ez az alap�tv�ny kifejezetten a Sz�chenyi Istv�n Gimn�zium t�mogat�s�t szolg�lja. Vagyona m�sra nem ford�that�. Vagyon�nak megfelel� h�nyad�b�l t�mogat�st ny�jt oktat�si eszk�z�k beszerz�s�re, mint p�ld�ul biol�gia szert�ri eszk�z�k, fizika szert�ri eszk�z�k beszerz�se, az iskola k�nyvt�r�nak gyarap�t�sa. Rendszeresen jutalmazza a kiemelked� eredm�nyt el�r� tanul�kat, a kiemelked� egy�ni sportol�kat. T�mogat�st ad a di�koknak, ha k�lf�ldi kapcsolataink keret�ben cserel�togat�sra utaznak; ha versenyekre utaznak, ak�r egy�ni sportversenyre, ak�r szaval�versenyre, vagy �ppen di�ksz�nj�tsz� vet�lked�n vesznek r�szt. De m�g a di�kok sz�nh�zjegy�nek k�lts�g�hez is hozz�j�rul, ha tan�ruk �gy l�tja sz�ks�gesnek. Ha a kurat�rium tudom�s�ra jut, hogy valamelyik di�k csal�djuk anyagi helyzete miatt szorul seg�ts�gre, akkor a sz�ks�ghez m�rten alkalmi t�mogat�st ny�jt neki. Ha az alap�tv�ny nem is tudja megoldani az iskola anyagi gondjait, de, amint az elmondottakb�l l�that�, igyekszik szer�ny eszk�zeivel enyh�teni azokat.

Tov�bbi t�j�koztat�sul k�z�lj�k m�g a k�vetkez�ket:

Az alap�tv�ny vagyon�t a Erste Bank kezeli, ahol a 11996004-02202284 sz�mlasz�mra k�zvetlen p�nzbeli t�mogat�s fizethet� be az alap�tv�ny jav�ra. Az elm�lt �vekben �ltal�ban m�sf�l milli� forint �sszegben kaptunk t�mogat�ink szem�lyi j�vedelemad� 1%-�b�l, amelynek felhaszn�l�s�r�l, a t�rv�nyi rendelkez�seknek megfelel�en, minden �vben besz�molunk. Besz�mol�nk a K�ZZ�T�TELI �RTES�T� c�m� orsz�gos k�zl�nyben szokott megjelenni. Jelen sorokkal is k�rj�k mindazokat, akik az imm�r t�bb mint 150 �ves soproni Sz�chenyi Istv�n Gimn�ziumot j� eml�kezet�kben tartj�k, sz�veskedjenek legk�zelebbi ad�bevall�sukkor e nagymult� iskola t�mogat�s�ra gondolni, �s szem�lyi j�vedelemad�juk 1%-�t a SZ�CHENYI ALMA MATER SOPRON ALAP�TV�NY sz�m�ra felaj�nlani.

Sz�ves t�mogat�sukat el�re is k�sz�ni az Alap�tv�ny Kurat�riuma:

D�k�ny Zsigmondn� - Eln�k
Varga Jen� - tag
Dr. Grubits J�nos - tag
Walter Dezs� - tag
Dr. Szov�ti Szabolcs - tag

�

AUTHERIED �VA EML�KBIZOTTS�G

Autheried �va

(1914-1978)

Nem csak a k�nyveknek, a tan�roknak is megvan a sorsuk. �let�kben k�zdelem, kev�s elismer�s. Hal�luk ut�n azonban megadatik nekik, hogy csak test�k pihen a hideg kolap alatt, szellem�k, lelk�k p�ldak�pk�nt �l tov�bb tan�tv�nyaik sz�v�ben, minden napi munk�j�ban.

Ez a sors jutott Autheried �va okl. mennyis�gtan-term�szettan szakos k�z�piskolai tan�rnonek is.

1914. febru�r 4-�n sz�letett Sopronban, elemibe a Szt. Orsolya Rend iskol�j�ba j�rt, majd 1924-1932-ig a soproni Magyar Kir. �llami Le�nygimn�ziumban tanult, ahol jelesen �retts�gizett. "P�ld�s viselet�vel �s ernyedetlen szorgalm�val tan�rainak megel�ged�s�t v�vta ki mag�nak �s �gy minden tekintetben m�lt� arra, hogy egyetemi tanulm�nyokra bocs�ttass�k" - �rta r�la igazgat�ja.

1932. szeptember 17-�n beiratkozik a szegedi M. Kir. Ferenc J�zsef Tud. Egyetem "Math. �s term�szettudom�nyi kar�ba", ahol leckek�nyv�be csak "jelesen kollokv�lt, kituno, dics�retesen dolgozott" bejegyz�sek ker�ltek. 1937 �prilis�ban a "k�z�piskolai tan�rvizsg�l� bizotts�g" elott tesz tan�ri vizsg�t.

A p�lyakezd�s neh�zs�gei ot sem k�m�lt�k: �raad�, helyettes, t�bbek k�z�tt a M. kir. "Zr�nyi Ilona" honv�dtiszti le�nynevelo int�zetben, ahol r�vid ideig oszt�lyfon�k is. "Alapos felk�sz�lts�ge, szaktud�sa, helyes m�dszere �s a n�vend�kekkel val� szeretetteljes b�n�sm�dja �ltal teljes elismer�semet, s a gyermekek szeretet�t v�vta ki" - �rja aj�nl�level�ben az iskola vezetoje.

A j� aj�nl�leveleknek is k�sz�nhetoen 1940. december 13-�n ideiglenes �raad�, 1941 okt�ber�ben pr�baszolg�latos, ez �v december 30-t�l rendes tan�ra lesz a Le�nygimn�ziumnak.

1949-ben elv�gzi az ELTE 12 hetes �br�zol� geometria kurzus�t, amely feljogos�tja e t�rgy tan�t�s�ra is.

A k�zoktat�snak a h�bor� ut�ni viharos �vekben j� tan�rokra van sz�ks�ge, ez�rt Autheried tan�rno 1951. szeptember 1-tol a soproni �llami Kellner S. Szak�retts�gi Koll�giumba kap kinevez�st, ahol munk�ja elismer�s��l "Kiv�l� tan�r" kit�ntet�st kap, valamint azt a jogot, hogy az int�zm�ny megszunte ut�n megv�laszthatja �j munkahely�t. A J�zsef Attila Le�nygimn�ziumot v�lasztja, ahol nagy amb�ci�val dolgozik, h�vj�k a p�csi Pedag�gia Foiskol�ra, a Muegyetemre, a soproni Foiskol�ra, de o marad szeretett di�kjai k�z�tt. Ez�rt �ri 1957 augusztus�ban v�ratlanul elhelyez�se. Hosszas huzavona ut�n teljes�l k�r�se: "...didaktikai tapasztalataimat eredm�nyesebben tudn�m az ifj�s�g szolg�lat�ba �ll�tani, ha a muszaki p�ly�k ir�nt jobban �rdeklodo fiu-re�l-iskol�ban tan�thatn�k."

1958 szeptember�tol a soproni Sz�chenyi I. Gimn. tan�ra lesz, ahol p�ly�ja kiteljesedik. Tan�tv�nyai k�z�tt matematika-olimpikonok, ki-miben-tud�s helyezettek vannak �s t�meg�vel olyanok, akikkel "csak" megszerettette a matematik�t �s az �br�zol� geometri�t. Oszt�lyfon�ke volt a gimn�zium elso matematika-fizika tagozatos oszt�ly�nak.

Szigor� �s k�vetkezetes volt munk�j�ban. Tudta, hogy a tud�shoz r�g�s �t vezet, amelyen fognia kell tan�tv�nyai kez�t. Kem�nyen. Simogatni csak szem�vel tudott, melyek eros szem�vege m�g�tt a di�k minden rezd�l�s�t k�vett�k.

Sportolt (ker�kp�rja n�lk�l szinte soha sem l�ttuk), zongor�zott (csak zeneelm�letbol kapott rossz jegyet abban az iskol�ban, ahol k�vetkezetesen hib�san �rt�k nev�t), idegen nyelven besz�lt �s �rt, szerette a term�szetet, k�l�n�sen a Fertot. "Alul�rott hozz�j�rulok, hogy Auterith �va (sic!) soproni lakos v�llalatunk tulajdon�t k�pezo B-24 sz. n�darat� ladikj�t haszn�lhassa."

" A munkav�llal� munk�b�l kil�p�s�nek napja 1969. augusztus 15." - olvashat� munkak�nyv�ben.

Az �letbol kil�p�s�nek napja: 1978. november 29.

�let�t a tan�tani sz�ks�ges - �lni nem sz�ks�ges elv vez�relte.

Rem�lj�k, hogy hamarosan felker�l eml�kt�bl�ja Sz�chenyi Gimn�zium fal�ra.

Krisch Imre
vezeto nyelvtan�r
(IV. b. 1962.)

Kapcsolatfelv�tel: Bendl Judit <jbendl@gmail.com>

M�RKUS ANDR�S VISSZAEML�KEZ�SE...

M�rkus Andr�s sz�chenyista di�k volt, 1967-ben �retts�gizett. Sajnos m�r vett�nk b�cs�t t�le. Hossz� betegs�g ut�n hagyott itt benn�nket. Al�bb egy kedves visszaeml�kez�s�t adjuk k�zre, amely Autheried �va tan�rn�r�l sz�l.

M�sodikos koromban, 1964-ben lettem Sz�chenyista, amikor Sopronba k�lt�zt�nk. A gy�ri benc�sekn�l az els� oszt�lyban h�napr�l h�napra bek�ldtem a K�z�piskolai Matematikai Lapok p�ld�inak megold�sait, term�szetes volt h�t, hogy jelentkezzem �va n�ni matek szakk�r�re. A tan�ri el�tt, a folyos� kanyarban fogadott: k�rdezte, mit csin�ltunk els�ben. Elsoroltam, mi mindenr�l volt sz�, meghallgatta. Lehordott, hogy nagyk�p� vagyok, de v�g�l is megengedte, hogy j�rjak a szakk�r�re. Az oszt�lyban nem tan�tott, �gy nem tudhatom, milyen volt iskolai tan�rnak, arra sem igen eml�kszem, milyen is volt a szakk�re, azon t�l, hogy hamvas, okos l�nyok is j�rtak oda (tudnival�, hogy a mi �vfolyamunk az utols�, ahol csak fi�k voltunk). Abban, hogy matematikusnak tanultam, m�gis ez a szakk�r adhatta a legt�bb ind�ttat�st: nem volt t�l kompetit�v, ink�bb valami r�csod�lkoz�s lehet�s�ge, sokf�le ismeretlen dologra, igazi amat�r m�dj�n. A kamaszkor megpr�b�ltat�sai k�zepette ritka j� �rz�s volt egy szellemi elit tagj�nak k�pzelni magamat pl�ne, hogy p�ran k�thetente ell�ghattunk a t�z�rai vonattal Gy�rbe, a megyei, versenyfelk�sz�t� szakk�rre. Ott minden m�s volt: mint az atl�t�k, tudtuk, ki h�ny ponttal jobb a m�sikn�l, ki mennyit edzett mostan�ban, megcsin�lta-e a h�zifeladatot. Azt�n tudtommal egyik�nkb�l sem lett igazi, nagy matematikus, persze az egyetemi tan�ri szintig j�p�ran eld�c�gt�nk.
De mindez l�nyegtelen ahhoz k�pest, hogy �va n�nit�l a tan�tv�nyai �s biztosan nem csak mi, akik a matematika k�rny�k�n tev�kenyked�nk mindannyian megtanulhattuk, hogy lehet valaki szigor�, ak�r �les is, ha van m�g�tte egy biztos mor�lis �s gondolati alap. Senkivel nem tal�lkoztam az�ta, aki olyan term�szetesen �rezte meg, ha nem eg�szen tiszta valami.
Kedvenc legend�m r�la: r�k�nyszer�tett�k, hogy ne buktassa meg egy helyi nagys�g gyermek�t. Att�l fogva soha, senki nem bukott meg �va n�nin�l. Als�l�v�r �ti h�z�ban az �retts�gi ut�n sokszor megfordultam. Tal�n ott �reztem magam el�sz�r igaz�n feln�ttnek. El�bb a soproni egyetemen t�lt�ttem h�rom �vet, azt�n elmentem sokkal ink�bb k�v�lyg� szerelmesk�nt, mint a matematika elhivatottjak�nt az ELT�re matematik�t tanulni. Mindezt �va n�ni, aki eg�sz �let�t p�ratlanul �lte, teljes sz�vvel, ha n�ha cs�fond�roskodva is, meg�rtette, �r�mmel fogadta. L�thattuk az �desapja r�gesr�g, �veglapra otthon kidolgozott sz�nes, sztere�, vir�gos F�ber r�t fot�it, az �deanyja apr�cska, tusrajzra festett soproni akvarelljeit, meg az � fiatalkora matekj�nak egy-egy morzs�j�t. K�ldtem neki messzir�l hanglemezt, �sszet�rve vitte ki a posta, de megk�sz�nte a cs�rg�k�gy� kivonatot. Amikor m�r tudtuk, hogy az �desanyja meghalt, � maga pedig Pesten van, gy�gy�thatatlan beteg, t�l k�s�n sz�ntam el r� magam, hogy megl�togassam. Utols� idej�ben egy hozz� t�n hasonl�, kedves tan�tv�nya is vele volt.

M�rkus Andr�s
az l967-ben �retts�gizett �vfolyamb�l

MACHATSEK L�CIA �S ALAP�TV�NYA

Mivel a fenti csal�d jelentos tagja volt Sopron polg�ri t�rsadalm�nak, ma pedig m�r csak egy alap�tv�ny form�j�ban �l v�rosunkban, �gy v�lj�k, k�teless�g�nk k�zz�tenni t�rt�net�ket.
Az alap�tv�nyt r�szben a csal�d eml�k�nek fennmarad�s�ra, r�szben k�zhaszn� c�lra, dr. Machatsek L�cia tan�rno elgondol�sa alapj�n, volt munkahelye, a Sz�chenyi Gimn�zium �s az Erd�szeti �s Faipari Egyetem hozta l�tre. (E k�t int�zm�ny t�mogatta ot idos kor�ban h�sz �ven �t mindennapi gondjaiban.) Dr. Machatsek L�cia v�szterhes idoben, az I. vil�gh�bor� kit�r�se elott, 1914. m�rcius 30-�n sz�letett Sopronban Machatsek Alfr�d posta-fofel�gyelo �s pusztar�d�czi Boda Zs�fia negyedik gyermekek�nt. A f�lelem, l�tbizonytalans�g beiv�dott a gyermek �rz�keny idegrendszer�be. A csal�d kor�bban a Vas megyei Rohoncon (ma Rechnitz) �lt, ahol L�cia n�ni nagyapja, Machatsek M�r (1836. V�roshod�sz - 1915 Sopron) uradalmi isp�n volt. A hatodik gyermek Machatsek Anton (1794. Bibersburg - 1858.?) �s Pengl Ant�nia (1799. Wien - 1843.?) h�zass�g�ban. Machatsek Anton foerd�sz volt V�r�sko mellett. Anyai �gon L�cia n�ni nagyapja Pusztar�d�czi Boda Benedek (1841. Nemesl�dony - 1893. G�rce) szolgab�r�i hivatalban dolgozott. Feles�ge Jakabb M�ria volt ( 1836. Zalaegerszeg - 1900. G�rce). A csal�di hagyom�ny szerint az anyai �gr�l val� d�dap�t, Jakabb B�dogot Haynau r�muralma alatt agyonlott�k, mint a falu forradalmi esem�nyeinek szervezoj�t. O uradalmi kaszn�rk�nt dolgozott. Ugyancsak hagyom�nyk�nt �lt az a t�ny, hogy az egyik �kanya M�ria Ter�zia udvarh�lgye volt. Egy fekete, gy�nggyel h�mzett ruha felso r�szt orz�tt L�cia n�ni a vitrinben, �ll�t�lag e korb�l val�t. Rohonc meghat�roz� szerepet j�tszott a csal�d �let�ben. A fest�i sz�ps�g� telep�l�s a Rohonc (Rechnitz) patak partj�n fekszik. A k�z�pkorban itt volt k�t birtokos f�ldjeinek a hat�ra, nyugatr�l a n�met�jv�ri gr�fok�, kelet felol a j�ki nemzets�g�, s ez nem kev�s visz�lyt keltett. A falu a j�kiak v�rkast�lya k�r�l ter�lt el. Ez az 1600-as �vekben a Batthy�ny csal�d� lett. F�nyes Elek azt �rja r�la: "�kes�ti a v�rost az uras�g roppant kast�lya mintegy 220 szob�val. A lakoss�g n�met �s magyar, vall�silag katolikus, evang�likus �s izraelita." E hely teh�t kult�r�k tal�lkoz�s�nak a csom�pontja is volt. Itt iv�dott m�lyen a katolikus hit a csal�dba, �s itt v�ltak a n�met nevu os�kkel is b�r� �s e nyelvet is haszn�l� lesz�rmazottak magyarr�.

L�cia n�ni sz�lei 1896-ban k�t�ttek h�zass�got. Ebbol n�gy gyermek sz�letett. Alad�r (1897. Rohonc - 1969. Sopron), aki orvos lett. Gyula ( 1899. Szombathely - 1921.), o erdom�rn�k hallgat�k�nt r�szt vett a nyugat-magyarorsz�gi harcokban �s hosi hal�lt halt 1921. szeptember 8-�n az �gfalvi csat�ban. B�tyja eles�sekor L�cia n�ni mind�ssze h�t �ves volt, de eg�sz �let�ben orizte eml�k�t. A sz�loi h�zat elhagyva a fiv�r egy k�tkoron�s p�nz�rm�t adott h�gocsk�j�nak, aki ezt egy foglalatban, bross form�j�ban hal�l�ig viselte. A harmadik fi� L�ci�n volt. 1909-ben sz�letett Sopronban �s n�gy �ves kor�ban hunyt el ugyanitt. A negyedik gyermek le�ny lett, �s a L�cia nevet kapta. O az alap�tv�ny l�tes�toje. Magyar-latin szakos tan�ri diplom�j�t 1938-ban szerezte a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen. Elosz�r Gyorben tan�tott az Apponyi Albert Le�nygimn�ziumban, majd 1942-ben Sopronba ker�lt az �llami Le�nygimn�ziumba. �raad� tan�rk�nt m�r a II. vil�gh�bor� elott tan�tott a Sz�chenyi Istv�n Fi�gimn�ziumban is. Az oktat�s mellett tudom�nyos fokozatot szerzett. �rdeklod�se az antik szerzok �s a magyar irodalom t�mak�reit �rintette. A helyt�rt�net is foglalkoztatta. Tanulm�nyt �rt Frankenburg Adolfr�l, aki meghat�roz� t�nyezo volt Sopron �s a reformkor, majd a polg�rosod�s kora irodalomtort�net�nek is. A n�metajk�, magyar sz�vu liter�tor alak�jban ezt a kettoss�get kutatta. Vonzotta az �r� humora is. Mindez, ugyanis az alap�tv�nytevot is jellemezte. A II. vil�gh�bor� megszak�totta tan�ri p�ly�j�t. L�cia n�ni ekkor �pol�noi tanfolyamot v�gzett, �s hadik�rh�zban dolgozott. A harcok befejezt�vel ism�t tan�tott, de sz�rmazasa, bar�ti k�re miatt t�bb megpr�b�ltat�s �rte. Ezek k�z� tartozott a csal�di otthon �llamos�t�sa is. L�cia n�ni 1950-tol 1969-ig a Sz�chenyi Istvan Gimn�zium tan�ra volt. Miut�n (pontosan nem tudni, hogy betegs�g, vagy egy �t�lt nagy trauma k�vetkezt�ben) besz�de halk, akadoz� lett, a tan�t�st nem tudta folytatni. Az iskola k�nyvt�r�t vezette a fent jel�lt idoben. Itt is �lvezetes eload�sokat tartott a neki seg�to fiataloknak.
L�cia n�ni k�l�n�s egy�nis�g volt. Romantikus. finom von�sok jellemezt�k. �l�nk fant�zia, kituno humor�rz�k �s a gyermekk�zpont�s�g hat�rozta meg l�ny�t. Szerette a zen�t, sz�pen zongor�zott. Utolj�ra 1993. december�ben sz�laltatta meg az 1910-ben gy�rtott zeneszersz�mot, amikor az iskola kis kar�csonyi aj�nd�k�t vittem el hozz�. V�z�ba tett�k a feld�sz�tett ez�stfenyo-gallyakat, o pedig a zen�vel k�sz�nte meg. Volt valami sz�vszor�t� a szitu�ci�ban. A lepusztult, mestereket t�bb �vtizede nem l�tott lak�sban, az egykor f�nyes polg�ri l�t romjain, sziv�rv�nyk�nt �veltek �t a Csendes �j dallamai. Ekkor m�g nem tudtuk, hogy �tja n�h�ny h�t m�lva a k�rh�zba, majd a szoci�lis otthonba vezet... Egyed�l j�rta v�gig az �regs�g szomor� k�lv�ri�j�t. Hite, �s a m�sok ir�nti �rz�kenys�ge nem hagyta el. Soha nem evett addig, am�g szobat�rsait meg nem k�n�ltuk. "Ok m�g n�lam is szerencs�tlenebbek" - mondta rezign�ltan. Amikor egy es�s k�vetkezt�ben kulcscsontj�t t�rte, ism�t k�rh�zba ker�lt, t�bbsz�r mut�tt�k. K�t �vig �lt m�g. 1996. m�rcius�ban v�ltotta meg a hal�l.
Visszat�rve L�cia n�ni szem�lyis�g�hez, legink�bb v�r�rnore eml�keztetett. Valahogy mindig a m�ltban �lt, mag�nyosan a h�romszob�s lak�sban, �s egyre nagyobb lett a szakad�k k�zte �s a jelen feladatai k�z�tt. Az I. vil�gh�bor� esem�nyei, b�tyja hal�la, a II. vil�gh�bor� borzalmai, az "�tvenes �vek" politikai gyanakv�sai m�ly nyomot hagytak �rz�keny idegrendszer�ben. Hozz�tartoz�i meghaltak, egyed�l k�zd�tt a mindennapi gondokkal. Nagyon kev�s p�nze volt a meg�lhet�shez. Le�rni is sz�gyen, hogy 1994 elej�n 12 800 forint nyugd�jat kapott. Ez �ppen csak az �let csek�lyke fenntart�s�ra volt el�g. Tal�n a m�ltba menek�l�s seg�tett a t�l�l�sben. Amikor m�r lehetett, visszav�s�rolta lak�s�t. Itt szeretett volna meghalni, sz�lei �s m�rt�rhal�lt halt testv�re eml�kei k�zt. Amikor a soproni n�pszavaz�s k�rd�sk�re tabu t�ma volt, o h�ven orizte fiv�re t�rgyait a konyh�b�l ny�l� kis szob�csk�ban. Itt voltak b�tyja egyetemista k�nyvei, az eszk�z�k, amelyekkel a t�rk�peket rajzolta a nyugat-magyarorsz�gi felkeloknek. Ide ker�lt �tlott kalapja, fokosa, f�nyk�pe.
Ha valaki e t�m�t kutatta, sz�vesen �llt rendelkez�sre. �gy Szemerey Tam�s egyetemi oktat�nak, akinek t�bb publik�ci�ja jelent meg az l921. �vi esem�nyekrol, vagy a sz�chenyista di�koknak, akik szint�n felkerest�k anyaggyujt�s v�gett. K�z�l�k T�m�rdy Szilvia p�ly�zatot is nyert az �gfalvi csat�r�l sz�l� dolgozat�val. A nagy idok tan�j�nak visszaeml�kez�s�t 1993-ban a telev�zi� is meg�r�k�tette. Minderrol 1976-ban hallottam elosz�r. Iskol�nk �llami tulajdonba ker�l�s�nek centen�rium�ra k�sz�lod�tt, �s ez alkalomb�l jubileumi �vk�nyv kiad�s�n dolgoztunk. Dokumentumok, eml�kek gyujt�se c�lj�b�l felkerestem az int�zm�ny nyugalmazott tan�rait. L�cia n�ni kit�ntetett volt a sorban, hiszen o hozta l�tre a kis iskolam�zeumunkat. A munkakapcsolat bar�ts�gg� m�ly�lt. Az iskolai eml�keken t�l csal�dja m�ltj�r�l is sokat mes�lt, megosztotta velem h�tk�znapi gondjait. Ettol kezdve j�rtak hozz� a gyerekek felhordani a t�zelot a pinc�bol, seg�teni a nehezebb munk�kban. (A r�gi tan�tv�nyokra is sz�m�thatott, de a k�nyvt�ri munk�ja miatt elszigeteltebb volt, mint m�s tan�r, akinek a tan�t�s sor�n szem�lyesebb a kapcsolata a di�kokkal.) Mivel az �regs�g neh�z napjait ez a m�sokra utalts�g jellemezte, hagyat�k�val a r�szorul�kon k�v�nt seg�teni. Neh�z sors� di�kokon, k�szk�do tan�rokon, elsosorban az idoseken �s a t�bb gyermekeseken. T�mogatni k�v�nta a helyt�rt�neti kutat�munk�t is.
B�tyja eml�kt�rgyait a Soproni Egyetemre hagyta azzal a kik�t�ssel, hogy orizz�k �s ki�ll�ts�k azt. Szem�lyes ing�s�gainak egy r�sze a Sz�chenyi Gimn�zium iskolam�zeum�ba �s a Soproni M�zeumba ker�lt. A fenti k�t int�zm�ny v�llalta a csal�di s�r gondoz�s�t �s misealap�tv�nyt tesz az elhunyt eml�k�re. A Machatsek alap�tv�ny nyitott, sz�vesen veszi a fenti k�zhaszn� c�lokat fontosnak tart� soproni polg�rok seg�ts�g�t. Az alap�tv�ny tev�kenys�g�rol a nyilv�noss�g elott besz�mol majd. Egy �ldozatk�sz, r�gi, j�nev� soproni polg�rcsal�d �l virtu�lisan ez alap�tv�nyban, �s rem�lj�k, a t�mogatottak �s a v�ros lok�lpatri�ta lakosainak sz�v�ben tov�bb.

dr. Baranyai Lenke

/ Megjelent a Soproni Szemle 1998. elso sz�m�ban /