N�vad�nkr�l

N�h�ny sz� n�vad�nkr�l, gr�f Sz�chenyi Istv�nr�l.

Gr�f Sz�chenyi Istv�n �let�tja
(1791 - 1860) �

A Sz�chenyi csal�d sz�rmaz�si helye a N�gr�d v�rmegyei Als�sz�cs�nyke. Soraikb�l h�res fopapok, �llamf�rfiak �s katon�k ker�ltek ki. Az o �rdemeik�rt kaptak nemess�get, majd k�sobb gr�fi c�met

� A csal�d vagyon�nak megalap�t�ja Gy�rgy (1592 - 1695). Apja Sz�chenyi M�rton, anyja B�n S�ra volt. Gy�rgy a papi p�ly�t v�lasztotta. �gy testv�r�nek, Lorincnek a gyermekeiben folytat�dott a csal�d. Sz�chenyi M�rton hal�la ut�n az �zvegy Gy�ngy�s v�ros�ba k�lt�z�tt, Gy�rgy fia itt nott fel, �s Lorinc is, aki gy�ngy�si lakos maradt. T�bb gyermeke sz�letett itt, de �lete v�g�n m�r Nagyszombatban �lt csal�dj�val. Gy�rgy kimagasl� �rdemeket szerzett a papi p�ly�n, p�sp�k volt P�csett, Veszpr�mben, Gyor�tt, k�sobb kalocsai, majd esztergomi �rsek �s Magyarorsz�g pr�m�sa. Gazdag ember lett, birtokot, h�zat v�s�rolt testv�reinek is, saj�t f�ldjeit pedig v�grendelet�ben Lorinc gyermekeire hagyta. Ezek a birtokok az orsz�g t�bb hely�n voltak, egy r�sz�k az orsz�g nyugati hat�r�hoz k�zel, mint Sopron megy�ben Cenk �s Horp�cs, ahol azut�n az ut�dok nagy r�sze sz�letett �s �lt.

�� Lorinc egyik fia II. Gy�rgy volt; az o d�dunok�ja t�bbek k�z�tt Sz�chenyi Ferenc (1754 - 1820), aki Sz�plakon sz�letett. O alap�totta a Magyar Nemzeti M�zeumot, az o fia Sz�chenyi Istv�n. Gr�f Sz�chenyi Ferenc 1777. augusztus 17-�n k�t�tt h�zass�got gr�f Festetich Juliann�val. A gr�fno szint�n nagy muvelts�gu halad� csal�db�l sz�rmazott: testv�re, Festetich Gy�rgy alap�totta a keszthelyi Georgikon.

A h�zass�g�b�l hat gyermek sz�letett:

Gy�rgy (1778. Horp�cs) O m�g ebben az �vben meghalt
Lajos (1781. Horp�cs)
Franciska (1783. Cenk)
Zs�fia (1788. B�cs)
P�l (1789. B�cs)
Istv�n (1791. B�cs)

�� Gr�f Sz�chenyi Istv�n teh�t B�csben sz�letett 1791. szeptember 21-�n. Gyermek�veit Cenken t�lt�tte. Neveloje 1801-tol Liebenberg J�nos. Istv�n gimn�ziumi tanul�nyait otthon, mag�ntanul�k�nt v�gezte; Liebenberg mellett h�zitan�rk�nt legkiv�l�bbja a piarista R�vai Mikl�s volt. Vizsg�it a pesti Piarista Gimn�ziumban, a soproni Benc�s Gimn�ziumban �s a szombathelyi L�ceumban tette le, �ltal�ban kituno eredm�nnyel. 1808-ban kapta meg z�r�bizony�tv�ny�t Szombathelyen szint�n kituno minos�t�ssel, �s ezzel befejezte k�z�piskolai tanulm�nyait

�� Sz�lei Istv�n vall�sos neveltet�se mellett nyelvtanul�s�ra is nagy gondot ford�tottak. Az akkori tudom�nyos �s k�z�leti nyelv, a latin mellett megtanult n�met�l, franci�ul, angolul �s olaszul. A csal�dban a n�met volt a t�rsalg�si �s levelez�si nyelv, k�sobb napj�j�t is n�met�l vezette.

Gyermek- �s tanul��veinek nagy r�sz�t egy�tt t�lt�tte P�l b�tyj�val.

�� Szint�n P�l b�tyj�val egy�tt be�llt katon�nak az I. Nap�leon francia cs�sz�r hadai ellen �ll�tott nemesi f�lkelo sereghez 1809-ben. Legidosebb b�tyjuk, Lajos is itt volt a soproni lovassz�zad kapit�nya. A nemesi felkel�s feloszlat�sa ut�n b�tyjai leszereltek, Istv�n tov�bbra is a hadsereg k�tel�k�ben maradt. Katon�skod�sa 1826-ig tartott. B�r a katonai p�ly�n sikerrel szerepelt, t�bb �zben kit�ntett�k, m�gis �gy �rezte, hogy ez nem el�gg� m�lt� hozz�, egyhang�, �res. Ez�rt t�bb �zben k�rt szabads�got �s ez ido alatt utaz�sokat tett.

�� 1814 j�lius�ban elhat�rozta, hogy minden �lm�nyt, j�t-rosszat f�ljegyez. "NAPL�"-j�t p�ratlan k�vetkezetess�ggel 46 �ven �t, 1860. �prilis 1-ig �llhatatosan vezette.

�� desapja 1815-ben �tadta Istv�nnak a cenki uradalmat �s kast�lyt. Az ifj� f�ldes�r ugyanebben az �vben Angli�ba utazott, megismerkedett t�bb gy�rossal �s m�rn�kkel, valamint megalapozta a l�teny�szt�sre vonatkoz� ismereteit. A k�vetkezo �vben m�r 21 lovat v�r�rolt Angli�ban, hazahozta oket, �s mell�j�k angol m�nesmestert alkalmazott. Ekkor kezdett foglalkozni a l�teny�szt�ssel. Ebben az �vben, 1816-ban foleg B�csben �lt, ritk�bban Cenken, de B�csbol r�szletes utas�t�sokat k�ld�tt a cenki kast�ly lak�lyoss� t�tel�re.

�� desanyja sz�let�snapj�ra, 1817. m�jus 1-re magyar nyelven verset �rt aj�nd�kul, amely �gy kezdodik:

"Ha mindazt, mit sz�vem �rez, tollammal le�rhatn�m,
Mindazt, mit csak Neked k�sz�n, m�lt�n eloadhatn�m,
Boldog voln�k"

�� 1818-19-ben egy �vig j�rta It�li�t �s G�r�gorsz�got, elbuv�lve az antik muv�szet kincseitol �s muvelts�g�t gyarap�totta irodalmukkal. K�zben maga is megkezdte irodalmi tev�kenys�g�t: egy b�csi foly�iratban jelent meg cikksorozata a h�taslovak teny�szt�s�rol.

�� 1820. december 13-�n meghalt �desapja, Sz�chenyi Ferenc. Ezt k�vetoen a h�rom fi�testv�r k�z�tt felosztott�k a csal�d birtokait. M�r ezt megelozoen "1814-ben Sz�csenyi Ferenc h�rom hitbizom�nyt l�tes�tett Horp�cs, Iv�n �s P�l�ske sz�khellyel. H�rom fia k�z�l a sorsh�z�s Lajosnak juttatta Horp�csot, P�lnak Iv�nt, s Istv�nnak P�l�sk�t. Ugyanakkor Sopron megyei birtokait is felosztotta fiai k�zt: ...Istv�nnak jutott Nagy- �s Kiscenk, Fertoboz, Fertohomok, Hegyko �s Hidegs�g. (1873-ban Sz�chenyi Istv�n B�la fia hat�s�gihozz�j�rul�ssal a p�l�skei ingatlanok helyett a nagycenki uradalmat tette hitbizom�nny�, hogy a csal�d s�rboltja soha ne ker�lhessen idegen k�zre.)"

�� Sz�chenyi Istv�n 1821-ben ismerkedett meg Wessel�nyi Mikl�s b�r�val. Ez alkalommal erd�lyi k�rutat tett: c�lja foleg az erd�lyi m�nesek megtekint�se volt. Ki is dolgozta a l�versenyszab�lyzatot, amelyet Debrecenben nyomtattak ki. Az erd�lyi k�r�t befejez�sek�nt b�r� Wessel�nyi Mikl�s vend�ge Zsib�n; bar�ts�guk ekkor m�ly�lt el. Wessel�nyivel egy�tt ment �jabb tanulm�ny�tj�ra P�rizsba �s Londonba, elsosorban l�v�s�rl�s v�gett. Hazat�rve I. Ferenc cs�sz�rt�l ism�telten k�rte a l�verseny enged�lyez�s�t az Osztr�k Birodalomban.

1824. janu�r 20-�n meghalt �desanyja, Festetich Julianna gr�fno.

�� 1825 elej�n �jabb franciaorsz�gi k�rutat tesz, onnan �rkezett szeptember 12-�n a pozsonyi orsz�ggyul�sre. Mint a gr�fi csal�d nagykor�, saj�t f�ldbirtokkal rendelkezo tagja, megh�v�st kapott a forendeket �s az egyh�zfoket t�m�r�to felsot�bla �l�seire. Okt�ber 12-�n elso alkalommal sz�lalt fel az alkotm�nyos s�relmekkel foglalkoz� �l�sen; besz�d�t katonaruh�ban �s magyarul mondta el; megt�rve ezzel a latinul sz�l�s szok�s�t; nagy felh�borod�st keltett, de t�bb fiatal m�gn�s k�vette p�ld�j�t.

�� November 3.: Felsob�ki Nagy P�l, Sz�chenyi bar�tja, Sopron megye k�vete felsz�lal�s�ban b�r�lta a forang�akat, hogy nem t�mogatj�k a nemzeti nyelv �gy�t. Ezt k�vetoen Sz�chenyi sz�lalt fel - ism�t magyarul -, s a nemzeti szellem �s nyelv felvir�goztat�s�ra, "egy nemzeti tudom�nyos int�zet" alap�t�s�ra �sszes birtokainak egy�vi j�vedelm�t aj�nlotta fel.

�� Ettol kezdve folyamatosan munk�lkodott azokon a terveken, amelyeket fontosnak tartott az orsz�g felemelked�se �rdek�ben. Rendszeresen r�szt vett az orsz�ggyul�s munk�j�ban, szervezte a pesti kaszin� megalakul�s�t, tov�bbra is foglalkozott a Tud�s T�rsas�g �gy�vel, elkezdte a szederf�knak a cenki birtokon val� meghonos�t�s�t, r�kavad�szatot szervezett itt, megrendezte az elso pozsonyi l�versenyt, sz�val elindult a k�z�leti munk�lkod�s �tj�n, amely ettol kezdve eg�sz �let�t jellemzi. C�ltudatosan mindig meghat�rozta mag�nak a legk�zelebbi teendoket: meg kellett ismernie az orsz�got �s n�peit, meg kellett tanulnia a jogot �s sz�mos gyakorlati tennival� v�rta.

1826. febru�r 15-�n lemondott tiszti rangj�r�l.

Terveinek egy r�sze megval�sult:
1827. j�nius 6-15: megkezdodnek az elso pesti l�versenyek
1827. j�nius 10: megindul a Pesti Kaszin�
1827. augusztus 18: a kir�ly szentes�ti a Magyar Tud�s T�rsas�g fel�ll�t�s�r�l sz�l� t�rv�nyciket
1828. febru�r 22: megjelenik elso k�nyve, a "LOVAKRUL"
1828. j�nius 6: L�teny�szto T�rsas�g megalap�t�sa. Ez k�sobb orsz�gos "Gazdas�gi Egyes�let"-t� v�lt.

�� Ebben az idoszakban Sz�chenyi kezdem�nyezte, hogy terjedjen el az udvarias megsz�l�t�sra az�ta is haszn�lt "�n" sz�. (Ezt elsok�nt R�vai Mikl�s haszn�lta; Sz�chenyi tole hallotta.)

�� Az 1820-as �vek v�g�n t�bbsz�r tart�zkodott Cenken, utazgatott, kisebb �r�sok ker�ltek ki toll�b�l, a cenki birtokon ellenorizte a juhteny�szt�st, szederfa�ltetv�ny�t bov�tette, tanulm�nyozta a magyar jogot; k�zben Pest v�ros polg�ra lett a pestiek felk�r�s�re (Pesten lak�st b�relt) �s nem utols�sorban belekezdett a nagy mube: a "HITEL"-be, amely 1830. janu�r 31-�n jelent meg. Ebben t�madta a magyar birtokrendszert, az osis�get, amelyn�l fogva a f�ldbirtokot nem lehetett eladni. Ez�rt nem volt a birtokosoknak hitel�k �s �gy nem tudt�k beruh�z�sokkal gazdas�gukat gy�m�lcs�zobb� tenni. Sc�chenyi k�v�natosnak tartotta a hitelviszonyok megjav�t�s�t az orsz�gban. Kit�rt a jobb�gy �s a f�ldes�r viszony�ra is, felveti a robot �s a term�nyszolg�ltat�s megsz�ntet�s�nek k�rd�s�t.

�� A "HITEL"-nek �ri�si hat�sa volt. A halad�bbak, k�l�n�sen a fiatalabb nemzed�k mag��v� tette Sz�chenyi n�zeteit. A konzervat�vok, az arisztokrat�k nagy r�sze elfordult Sz�chenyitol, hiszen az o elveiket t�madta meg a k�nyv. Egyik vez�r�k gr�f Dessewffy J�zsef "A Hitel c�mu munka taglalatja" c�mmel b�r�latot �rt a murol.

�� 1831. j�lius 9-�n megjelent Sz�chenyi "VIL�G" c�mu muve. M�g vil�gosabban kifejezte a nemzeti �talakul�s �tj�t �s teendoit. A mu r�szletes c�me is ez: "Vil�g, vagyis felvil�gos�t� t�red�kek n�mi hiba s elo�t�let eligaz�t�s�ra".

�� E k�t muv�vel �s eszm�ivel t�bort teremtett Sz�chenyi: a halad�k z�szlaj�n az o neve volt fel�rva, a reformmozgalom az o k�t �r�s�b�l vette t�pl�l�k�t.

�� 1831. j�lius 12-�n Cenkre utazott. Tombolt a koleraj�rv�ny. Itt �rta meg �s kinyomtatta "Kedves jobb�gyaim..." kezdetu r�plapj�t, level�t, amely a koleraj�rv�ny idej�re adott hasznos eg�szs�g�gyi tan�csokat a cenki birtok paraszts�g�nak. Sopron v�rmegye a kolera elleni v�dekez�s c�lj�b�l kinevezett bizotts�g tagj�v� v�lasztotta Sz�chenyit. A ny�r folyam�n ebben a minos�g�ben energikus tev�kenys�get fejtett ki.

�� M�g Cenken belekezdett egy �j mu �r�s�ba, c�me Reformatio, ez kapta k�sobb a "STADIUM" c�met.

�� K�zben foglalkoztatta a gozhaj�z�s is, m�r az Al-Duna k�sobbi szab�lyoz�s�ra gondolva. Mozgalmat ind�tott a Pestet �s Bud�t �sszek�to �lland� h�d �p�t�se �rdek�ben, �s a megalakul� budapesti H�degyes�let eln�ke lett.

�� Pest v�rmegye megb�z�s�b�l a magyar nyelv terjeszt�se �gy�ben �rta meg a "MAGYAR J�T�KSZ�NR�L" c�mu muv�t, amely 1832. �prilis 18-�n jelent meg.

�� Ezut�n ny�r v�g�n Londonba utazott gr�f Andr�ssy Gy�rgy t�rsas�g�ban; vel�k volt Andr�ssy titk�ra, Tasner Antal is - aki k�sobb Sz�chenyi titk�ra �s bizalmas munkat�rsa lett. Angli�ban megtekintette a legh�resebb l�nchidakat �s a birminghami gozmalmot; �let�ben elosz�r utazott vas�ton. Angol h�d�p�to m�rn�k�kkel t�rgyalt a pesti �lland� h�d fel�p�t�s�nek lehetos�g�rol, k�zt�k Tierney Clark-kel is.

�� 1833 j�lius�ban elv�llalta az "Al-Duna szab�lyoz�sa kir. biztosa" posztot, �s ennek �rdek�ben beutazta az Al-Dun�t.

�� 1833. okt�ber v�g�n sok viszontags�g ut�n Lipcs�ben megjelent a "STADIUM". A korm�nyzat nem engedte meg hazai kinyomtat�s�t, �s lefoglaltatta az orsz�gba �rkezo p�ld�nyokat, mivel Sz�chenyi ebben fejtette ki legr�szletesebben reformeszm�it. A mu tov�bbra is tiltott maradt.

�� Sz�chenyi 1833-34-ben igen tev�keny volt; t�bbsz�r v�gigj�rta az al-dunai munkater�letet, Angli�ban �s P�rizsban j�rt a h�d �s az Al-Duna szab�lyoz�sa �gy�ben, a pesti �lland� sz�nh�z �s �lland� h�d meg�p�t�s�rol is t�bbsz�r t�rgyalt, ekkor fogalmazta meg, hogy mindenki sz�m�ra legyen �lland� h�dv�m. az �r�st folytatta, "PESTI POR �S S�R" c�mmel �j muvet kezdett el, de nem fejezte be. (Hal�la ut�n adt�k ki.) "HUNNIA" c�mmel elkezdte a Stadium folytat�s�t, azonk�v�l 1834 augusztus�t�l cikksorozata indult a T�rsalkod�ban: "N�H�NY SZ� A DUNAHAJ�Z�S K�R�L" c�mmel, ez eg�szen 1838-ig tartott.

�� 1835. febru�r 20-�n Sopron d�szpolg�r�v� v�lasztott�k.

�� Ez �vben volt Wessel�nyi Mikl�s hutlens�gi pere. Sz�chenyi, b�r ellenezte a k�znemess�gre t�maszkod�, az udvarral szembefordul� politik�t, t�bb f�rumon is v�delm�be vette bar�tj�t, k�zbenj�rt �rdek�ben.

�� 1835. j�lius 11-�n a soproniak lev�lben kerest�k meg, hogy seg�tsen nekik megszerezni egy r�szv�nyt�rsas�gi alapon muk�do gozmalom fel�ll�t�s�ra az enged�lyt. A Soproni Gozmalom T�rsas�g meg is alakul 1836 m�jus�ban, fov�dn�ke Sz�chenyi lett �s a malom m�g ebben az �vben fel�p�lt. Az int�zm�ny sajnos r�vid �letunek bizonyult, de ennek nyom�n dolgozta ki Sz�chenyi a pesti malom terv�t.

�� 1836. febru�r 4-�n k�t�tt h�zass�got r�gi nagy szerelm�vel, a meg�zvegy�lt Seilern Screscence gr�fnovel Bud�n, a krisztinav�rosi templomban.

�� H�zass�gukb�l h�rom gyermek sz�letett: 1837. febru�r 3-�n B�la, 1839. december 14-�n �d�n �s 1844. janu�r 15-�n J�lia, o azonban m�r janu�r 31-�n meghalt.

�� 1837-ben sok egy�b munk�lkod�sa mellett mezogazdas�gi terveit is igyekezett megval�s�tani: megalap�totta a "Magyar Borismerteto T�rsas�got"; folytatta cenki birtok�nak megkezdett korszerus�t�s�t, bevezette a vet�sforg� rendszer�t, gondot ford�tott a takarm�nytermeszt�sre �s �gy a belterjesebb�llatteny�szt�sre is; �s meg�rta a "N�H�NY SZ� A L�VERSENY K�R�L" c�mu k�nyv�t, amely a k�vetkezo �vben jelent meg.

�� Pest v�ros�t 1838. m�rcius 13-�n nagy �rv�z s�jtotta. Sz�chenyi csal�dj�t Cenkre k�ldte �s elsok k�z�tt szerzett p�nzseg�lyt a romba dolt v�rosnak.

�� 1840-ben a Magyar Gazdas�gi Egyes�let selyem- �s eperfateny�szto szakoszt�ly�nak eln�ke lett �s ugyanekkor r�szt vett a Pesti Hazai Elso Takar�kp�nzt�r Egyes�l�s megalap�t�s�ban.

�� Kedves terve volt a Tisza szab�lyoz�sa is, hogy ez�ltal 150 n�gyzetm�rf�ldnyi mocsarat alak�thassanak �t termof�ldd�. Tekint�ly�vel �s f�radhatatlan ut�naj�r�s�val a korm�nyt�l p�nzt szerzett ehhez a munk�hoz.

�� Ez �v j�lius 13-�n Sopron megye k�zgyul�s�n vett r�szt Sz�chenyi, itt eln�ke lett a Selyemteny�szt�si T�rsulatnak. Cenken tartotta alakul� �l�s�t a Sopron-vasi Szederegylet ideiglenes v�lasztm�nya. Ehhez a tev�kenys�ghez kapcsol�dott muve: a SELYEMR�L. Sopron k�rny�k�nek lakoss�g�t is buzd�totta a szederfa�ltet�sre �s a selyemherny�-teny�szt�sre.

�� 1835-ben Sopron v�ros Sz�chenyi Istv�nt d�szpolg�rr� v�lasztotta. A v�rossal val� kapcsolata egy�bk�nt ezut�n m�ly�lt el. T�bbet tart�zkodott itt, b�r Sopronban sem f�ldje, sem h�za nem volt, ezeket b�tyjai �r�k�lt�k, p�ld�ul a m�g most is �ll� Sz�chenyi-palot�t.

�� Sopron megyei tev�kenys�ge kicsiben ugyanaz, mint orsz�gos v�vm�nyai. Ezek:
Soproni Kaszin� Egyes�let 1843. Ennek Sz�chenyi is tagja lett. Soproni posta 1845. Sopron �s Gyor k�z�tt rendbe hozatta az utakat, biztons�gos sopron-gyori postakocsij�ratot hozott l�tre. 1847: a korm�ny megb�zta a gyori Kis-Duna-R�ba-R�bca �s Marcal foly�k szab�lyoz�s�val, mert a lakoss�g sokat szenvedett itt az �rvizektol. De ez a terv az 1848-as esem�nyek miatt nem val�sult meg.

�� 1839-ben a Ferto t�n Fertoboz k�zs�g ter�let�n f�rdot l�tes�tett a balatoni f�rdoz�s mint�j�ra, amely hamarosan k�zkedvelt lett a soproni polg�rok k�z�tt, de k�sobb elhanyagolt�k, t�nkrement �s meg is szunt a Ferto viz�nek visszah�z�d�sa miatt.

�� Sz�chenyinek muveiben kifejtett n�zetei �s azokhoz igazod� gyakorlati munk�ja nagy elismer�st �s n�pszerus�get szereztek itthon �s k�lf�ld�n. Ez�rt nevezte ot Kossuth Pest v�rmegye 1840. november 19-i k�zgyul�s�n a "legnagyobb magyar"-nak. Sz�chenyi Istv�n vil�gosan l�tta, hogy honnan erednek az orsz�g bajai, �s a legfobb gondot ezek orvosl�s�ra ford�totta. Azonban aggodalommal szeml�lt minden olyan l�p�st, amely a b�csi udvarral val� �ssze�tk�z�shez vezethetett.

�� Kossuth Lajos 1841-tol szerkesztette a Pesti H�rlapot, s ezzel nemcsak �j korszakot nyitott a magyar h�rlapirodalom t�rt�net�ben, hanem r�vid ido alatt szellemi vezetoje lett a forradalmi politikai mozgalomnak. O val�s�totta meg Sz�chenyinek azt a terv�t, hogy Pest az orsz�g szellemi k�zpontja legyen, mert amint elind�totta a Pesti H�rlapot, az eg�sz orsz�g innen kapta a politikai t�j�koztat�st, amelyet Kossuth szelleme hatott �t. Ez ny�lt ny�lt fell�p�sre k�sztette Sz�chenyit Kossuth, illetoleg a radikaliz�l�d�s ellen. 1841-ben jelent meg A KELET N�PE c�mu muve.

"... Egyenesen megmondom, miben hib�z a Pesti H�rlap szerkesztoje: Egyed�l abban, hogy a k�pzelet ... fegyver�vel dolgozik �s nem hideg sz�mokkat, vagyis ... : a sz�vhez sz�l, ahelyett, hogy az �szhez sz�lna ...
... a sz�vnek orsz�gl�s�ban m�s szerepet nem szabad j�tszani, mint javasl�it, felbuzd�t�it �s egyed�l a hideg �szt illeti a korm�nyz�s ..."

�� A Kelet n�pe nagy vihart kavart, t�bb cikk �s r�pirat jelent meg r�szint Kossuth, r�szint Sz�chenyi v�delm�ben, valamint a kettoj�k �ll�spontj�t k�zel�teni k�v�n� �r�sok, 1841. szeptember 2-�n pedig megjelent a Felelet gr�f Sz�chenyi Istv�nnakKossuth Lajost�l c�mu munka. Sz�chenyi a politikai viharokb�l ism�t a gyakorlati teendokh�z menek�lt. 1844. �prilis 29-�n j�rt utolj�ra az Al-Dun�n. Ez volt kilencedik �tja itt. Mivel p�nzt nem kapott, a mederszab�lyoz�si munk�latokat be kellett sz�ntetnie.

�� Ugyancsak 1842-ben augusztus 24-�n helyezt�k el a L�nch�d alapk�v�t; az �nneps�gen Sz�chenyi is r�szt vett. A h�d tervezoje William Clark, kivitelezoje Adam Clark volt.

�� Sz�chenyi k�zben meg�rta a GARAT c�mu muv�t, amely a Kelet n�pe folytat�sak�nt ugyancsak elsosorban Kossuth ellen �r�dott, de nagy lelki k�zdelmek ut�n ekkor m�gsem adta ki. (9)

�� 1842. augusztus 31-�n r�szv�tel�vel megalakult a Soproni Takar�kp�nzt�r Rt.; elsok�nt Sz�chenyi jegyzett r�szv�nyt.

�� 1842. november 27-�n az Akad�mia nagygyul�s�n o mondta a megnyit� besz�det. Gondolatai nyomtat�sban is megjelentek A Magyar Akad�mia K�r�l c�mmel. Ebben arra figyelmeztetett, hogy nem szerencs�s a magyar nyelvet a nemzetis�gek k�r�ben eroszakosan hivataloss� tenni, mert ennek eros ellenhat�sa lehet. Gondolatai sajnos nem tal�ltak visszhangra.

�� Az ad�z�s �s a k�ztehervisel�s k�rd�seivel foglalkozva cikksorozatot ind�tott Ad� c�mmel, �s folytatva K�t garas c�mmel m�g 25 r�szt �rt az elso h�thez. Ez a cikksorozata 1844-ben AD� �S K�T GARAS c�men �sszegyujtve is megjelent. Olyan kiv�l� k�zgazdas�gi munka volt, hogy az akkori kor neves szaktekint�lye, F�y Andr�s azt mondotta Sz�chenyirol: "Hi�ba, mi mindannyian csak szat�csok vagyunk, egyed�l o k�z�tt�nk a nagy kereskedo."

�� 1844-ben k�t r�piratot is �rt MAGYARORSZ�G KIV�LTS�GOS LAKOSIHOZ c�mmel, az elsot �prilis 13-�n Cenken, a m�sodikat j�lius 6-�n Pesten. E m�sodikban m�r konkr�tan t�z pontban foglalja �ssze a tennival�kat. Ebbol a VI. pont �gy sz�l: �t re�ltanoda l�tes�t�se. Sz�chenyi teh�t az ifj�s�g nevel�s�nek k�rd�seivel is behat�an foglalkozott.

�� 1845. m�rcius 30-�n a sopron-b�cs�jhelyi vas�tt�rsas�g k�zgyul�s�n eln�kk� v�lasztott�k (a sopron-b�cs�jhelyi vas�t 1847-ben ny�lt meg). 1847. febru�r 23-�n a POLITIKAI PROGRAMT�RED�KEK c�mu k�nyve jelet meg, a cenzor vonakod�sa ellen�re. Ezt, mint Sz�chenyi mondotta, "a nemzet felvil�gos�t�s�ra" �s "haz�nk el nem romlott fiai sz�m�ra" �rta.

�� Sopronhoz �s Sopron megy�hez val� k�tod�s�nek �jabb momentuma, hogy 1847-ben jel�ltette mag�t a Sopron megyei k�vetv�laszt�son. Korteskedtek mellette, de agit�ltak is ellene: "Mondv�n, �gyis helye van a felso t�bl�n." �gy nem siker�lt mend�tumot szereznie. Viszont okt�ber 18-�n Moson megye orsz�ggyul�si k�vett� v�lasztotta.

�� 1848. m�rcius 15-17-�n az orsz�ggyul�s k�ld�tts�g�vel B�csben tart�zkodott, hogy �tadja az udvarnak az orsz�ggyul�s felirat�t �s elfogadtassa a benne foglalt k�vetel�seket. Sz�chenyi nagy �r�mmel fogadta a v�rtelen forradalom gyozelm�t, az uralkod� �ltal szentes�tett polg�ri �talakul�st, s maga is r�szt v�llalt a Batthy�nyi-korm�ny munk�j�ban mint k�zleked�s- �s k�zmunka�gyi miniszter.

�� Mivel a politikai v�lem�nyek nem lettek egy�ntetuek, az el�rt eredm�nyek nem voltak kiel�g�toek, vil�gosak, �jra aggodalmaskodni kezdett. Meg�rta cikk�t a MI LESZ BELOL�NK MAGYAROKBUL? c�mmel, amelyet a Pesti H�rlap �s a Jelenkor k�z�lt. Ebben kifejtette, hpgy b�zik a nemzet j�voj�ben, ha rendet tart �s egyet�rto marad.

�� J�lius 5-�n ny�lt meg az elso n�pk�pviseleti orsz�ggyul�s, itt Sopron megye ny�ki ker�let�nek k�pviselojek�nt vett r�szt. A k�pviseloh�zban t�bbsz�r felsz�lalt, szembefordulva a baloldal �ll�spontj�val. K�zben fokoz�dtak B�cs �s a f�ggetlen Magyarorsz�g k�z�tti ellent�tek. Ez nagyon felizgatta Sz�chenyit, balsejtelmek gy�t�rt�k. Rossz �rz�s�t m�g fokozta, hogy j�lius 18-�n a L�nch�d szerel�si munk�latai sor�n lezuhant az utols� l�ncszakasz; �s Sz�chenyi haj�j�t a l�nc kett�t�rte, o csak a partra ki�szva menthette meg �let�t. Augusztus 29-�n Batthy�nyi �s De�k B�csbe ment azzal a megb�zat�ssal, hogy - a fegyveres �ssze�tk�z�s elh�r�t�sa c�lj�b�l - messzemeno engedm�nyeket aj�nljanak fel az udvarnak. B�csben azonban nem fogadt�k oket. Szeptember 3-�n Istv�n foherceg �jjeli minisztertan�cson ismertette az uralkod�i leiratot, amelybol kitunik, hogy a b�csi korm�nyk�r�k nem hajland�k az ellent�tek t�rgal�sos rendez�s�re.

�� Ezt m�r nem b�rta Sz�chenyi felzaklatott idegrendszere elviselni. Szellemi ereje �sszeroppant.

Szeptember 3., ezt �rja napl�j�ba...

"48 �ra m�lva minden l�ngokban �ll! A legiszony�bb hangulatban vagyok.
...Rettenetes lelki�smeretfurdal�sok. ... �gy �rzem: �tkozott vagyok!
Istenem, irgalmazz nekem!" (10)

�� 1848. szeptember 5-�n orvosa k�s�ret�ben elhagyta Pestet. �tk�zben k�s�rletet tett az �ngyilkoss�gra is. A d�blingi elmegy�gyint�zetbe sz�ll�tott�k.

�� Feles�ge is B�csben telepedett le ez �v okt�ber�ben. Sok�ig nem tal�lkozhattak. Sz�chenyi 1850 �prilis�ban l�togat�sra kij�hetett m�r az elmeoszt�lyr�l, felkereste a csal�dj�t, de ez nagyon feligatta. T�bbet nem hagyta el d�blingi szob�it. 1853. j�lius�ban elosz�r fogadta feles�g�nek l�togat�s�t.

�� Sz�chenyi teh�t �lete v�g�ig D�blingben maradt saj�t lakr�sz�ben. �llapota azonban lassank�nt javult, k�sobb m�r annyira, hogy levelez�seket folytatott, l�togat�kat fogadott, vel�k politik�r�l is t�rsaloghatott, �s gazdas�gi �gyeit is maga vezethette. K�sobb az �r�shoz is visszat�rt: 1856-ban �rta meg a SZERELEM, SZERETET c�mu r�vid eszmefuttat�s�t. Ezut�n az �NISMERET c�mu muv�t �rja, amelyben �sszefoglalta megfigyel�seit, gondolatait, a gyermeki tehets�g fejleszt�s�rol, a testi nevel�s fontoss�g�r�l �s egy�b pedag�giai k�rd�sekrol. (11)

�� K�zben pap�rra vetette INTELMEI B�LA FI�HOZ c�mu gondolatait is. Mindezen �r�sokat f�lbeszak�totta a R�CKBLICK (Visszapillant�s) megjelen�se. Ezt az �nk�nyuralom korl�tlan ura, Alexander Bach �rta. A munka az o korm�nyzat�t dicso�tette, �s azt bizonygatta, hogy milyen boldogg� tette a Bach-rendszer Magyarorsz�got. Sz�chenyit felh�bor�totta ez a k�nyv, �s v�laszul meg�rta a BLICK c�mu munk�j�t. ("Ein Blick auf den anonimen R�ckblick" - Pillant�s a n�vtelen visszapillant�sra.) Ebben felh�borod�s�t, tehetetlen kereserus�g�t �rta meg, Bach �s rendszere ellen. A Blick 1859-ben jelent meg Londonban. Csak illeg�lis �ton jutottak el p�ld�nyok az osztr�k birodalom ter�let�re.

�� M�r a Blick megjelen�se elott is volt egy kellemetlens�ge: HUNNIA c�mu muv�t, amelyet 1835-ben �rt, de csak 1858-ban nyomtattak ki, a budai rendorhat�s�g lefoglaltatta �s betiltotta.

�� 1860 elej�n DISZHARM�NIA �S VAKS�G c�mu politikai tanulm�ny�n dolgozott. Ez a munka a hatty�dala, f�lbe kellett hagynia, mert lak�s�n megjelent a b�csi rendors�g. M�rcius 3-�n h�zkutat�st tartottak n�la, mindent feld�ltak, iratait elkobozt�k. Sz�chenyi dacos ir�ni�val viselte el ezt a keseru megpr�b�ltat�st. �ll�t�lag azt mondta a k�nyveit n�zegeto rendortisztnek, hogy biztos lehet benne, miszeritn csak tiltott kiadv�nyokat tal�l, hiszen amit szabad olvasni, azt nem �rdemes. N�h�ny nappal k�sobb Thierry rendorminiszter k�z�lte vele: "A t�bolyda ezent�l megszunt excellenci�dra n�zve asylum lenni." Ez megr�zta Sz�chenyit. Telve volt f�lelemmel, hogy eroszakkal hurcolj�k el vagy titkon elteszik l�b al�l. �llapota egyre s�lyosbodott az ism�telt rendori zaklat�sok �s a n�vekvo politikai kil�t�stalans�g miatt.

�� Hossz� hetek t�pelod�sei ut�n 1860. �prilis 7-�rol 8-�ra virrad� �jjel pisztollyal vetett v�get �let�nek.

�� Temet�se Cenken volt �prilis 11-�n. Ezen sok tekint�lyes soproni polg�r is r�szt vett. A soproni v�rosi sz�nh�z ez est�n nem tartott eload�s.

�� Ezt k�vetoen �prilis h�napban orsz�gszerte Sz�chenyi-gy�sz�nneps�geket tartottak. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia 30-�n rendezett rekviemet.

�� Sopron v�rmegye �s a v�ros b�szke volt sz�l�ttj�re. 1897-ben Sopronban szobrot emeltek neki, amely az ir�nta �rzett tiszteletet hirdeti.

�� Sz�chenyi Istv�n �letmuve idot�ll�. Gondolatai napjainkban is aktu�lisak. A ma ember�nek is sz�lnak. K�l�n�sen fontos, hogy minden tett�ben abb�l indul ki, hogy o magyar, �s a magyars�got fel kell emelni elmaradotts�g�b�l. Ez sarkallta tev�kenys�g�ben.

�� Ami nem val�sult meg elgondol�saib�l, sem �let�ben, sem az�ta, az napjaink feladata.

�� P�ldak�nt �llhat elott�nk mint ember is. Akaratereje, tudni akar�sa, �lland� muvelod�se, szorgalma, tettv�gya csod�latra m�lt�. K�vetendo p�lda a mostani ifj�s�gnak, akiknek kez�ben van a j�vendonk sorsa.

[az oldal tetej�re] [vissza]